2012. márc. 5.

Fátrai röpke télbúcsúztató kirándulás








Liptovsky Trnovec ma az a Liptó megyei egykor Tarnóc falu, ahonnan egyik anyai dédapám a jobb megélhetés reményében Nógrád megyébe költözött a XIX. század második felében. Nézegetem a jelenleg gyönyörű üdülőhelyről készült képeket a világhálón, a mesterséges tavat a Tátra lábánál, nem hinne a szemének Babka Dániel dédapám, az egykori kovács, rá sem ismerne szülőfalujára.
Hát bizony nem messze van innen a Fátra ölelésében Donovaly, ahová télbúcsúztató kirándulásra mentünk a múlt szombaton. Ha nem kötött útvonalon, csoportosan kirándultunk volna, bizony ellátogatunk a Liptószentmiklós közelében fekvő egykori Tarnócra...
Ragyogó napsütésben sétáltunk, becherovkát kóstoltunk, a gorál kabanában pompás sztrapacskát ebédeltünk, aztán ahogy a szél enyhült és indították végre a lanovkát, mi is beszálltunk a zárt kabinba, míg az edzett síelők többnyire a nyitott felvonón kapaszkodtak a csúcsra. Ámultunk a lanovkából a hegytetőn kiszállva, a körpanoráma szépsége lélegzetelállító!
Nem is írok mást, csak azt, hogy gyönyörű volt ez a kirándulás és ÚGY SZERETNÉK EGYSZER ELJUTNI TARNÓCRA.
Férjem végszava: Drágám, meg kell szervezni!

Nincsenek megjegyzések: