ÁMULOK: Lombardia saját szemmel tovább, Milano és Bergamo

Éjszaka hatalmas esőre ébredek, ez reggelre szelídült, így bizakodva indultunk útnak Milánó felé. Bár a nap során rövid időre többször is ki kellett nyitni az esernyőt, nem fogyó lelkesedéssel jártuk a várost. A 2015-ben rendezendő EXPO-n résztvevő országok zászlaival díszítettek az utcák. Amerre mi jártunk, a miénket nem láttam, de biztos, hogy van, hisz a magyar kiállítási csarnok pályázatának nyertesét ismerjük.

Garibaldi szobra

A város egyik legjelentősebb építészeti alkotása a Castello Sforzesco, a milánói hercegek korábbi kastélya, ma múzeum, oda mentünk először.

A milánóiak ma is büszkék arra, hogy 30 évig élt és alkotott itt Leonardo Da Vinci, aki a város további fejlődését is meghatározta. Az általa tervezett csatornákon juttatták el a márványt a katedrális építéséhez és ugyanezek a csatornák szolgáltatják ma is a város ivóvizét.

A Sforza kastély bejárata Nepomuki szent János szobrával

Elefántos freskó az árkádos folyosón

A Sforza kastély mögött a hatalmas városi parkban van Viale Alessandro Petofi vagyis Petőfi Sándor utca, tudjuk meg idegenvezetőnktől.
A vártól az elegáns Dante utcán jutunk el a dómhoz. Eláll a lélegzetem a látványtól. A hatszáz évig épült hatalmas fehér márvány templom kőcsipkés épülete 98 tornyocskájával, azokon kétezer! szobrával lenyűgöző látvány. Sorbaállunk, lifttel felmegyünk a tető alá, onnan még feljebb, számtalan lépcsőn ki a tetőre. Óvakodva, kicsit félve lépdelek az esőtől nedves márványlépcsőkön, a lejtős tetőn, de ki nem hagynám ezt az élményt!

Homlokzati részletek:

Éva teremtése

Odabenn sötét van, a főoltárról ilyen kép sikeredett:

Szent Bertalan az elevenen megnyúzott vértanú szobra a dómban, bőrét vállán átvetve ábrázolják, a Parkinson kórban szenvedők védőszentje...

A dóm előtt a téren II. Viktor Emanuel az egyesített Olaszország első királyának lovasszobra tövében pihenők...

Pihenő hőségben

A Dóm térről nyílik a hatalmas kereszt alaprajzú fedett passzázs, a Vittorio Emmanuele II. galéria, amely összeköti a Dóm teret a Piazza della Scalával, ahol a híres operaház áll. Az operaház jelentéktelen külsejű, belül állítólag gyönyörű, nem láttuk, elhisszük.

A híres galéria 200 m hosszú és négy emelet magas üveggel fedett csarnoka a vásárlás és fogyasztás temploma, kedvenc találkozóhelye a milánóiaknak. A világ leghíresebb divatcégeinek üzletei itt találhatók. Éppen a nyári árleszállítás közepébe csöppentünk, néhány útitársunk ezt ügyesen kihasználta, már előre a világhálón tájékozódva célirányosan. Mire mi a dóm tetejéről leértünk, ők is megjelentek szatyrokkal megrakodva, arcukon elégedett mosollyal...

Indulhattunk tovább.Milánó monumentális temetője (Cimitero Monumentale) mintegy szabadtéri múzeum, híres művészek, gazdag családok, iparmágnások síremlékeinek zsúfolt parkja. Rövid ideig itt kószáltunk, álmélkodtunk:

Toscanini családi kripta

Még visszanézve a távolban látjuk Milánó és Olaszország jelenleg legmagasabb felhőkarcolójának tűjét: ez a 231 méteres Uni-Credit torony. Ám ez is a múlté, mire a 2015-ös EXPO megnyílik, nemzetközi sztárépítészek futurisztikus épületei nyúlnak egyre magasabbra.
A sok-sok látnivaló között amit nem láttunk, az a temető háta mögött az elkerített cigánytelep...

Ennyi jutott szűkre szabott időnkből Milánóra, buszra szállunk, az alig 40 km-re fekvő Bergamóba megyünk tovább. Az alsó városból siklóval a középkorba csöppenünk.

Ódon házak, paloták, templomok, mintha egymáshoz bújnának, alattunk az új város:

Donizetti szülőháza

Járjuk a középkori utcákat, ámulok, hogy a városnak magyar püspöke is volt! Herbordus de Hungaria bergamoi püspök; valószínűleg szülei költöztek Itáliába, 1260-ban választották püspökké, 1272-ben halt meg.

Városháza:

Ahová egykor lovát kötötte a Városházára érkező...

Santa Maria Maggiore templom előtt álmélkodunk, milyen gyönyörű!

Két velencei oroszlán őrzi a Santa Maria Maggiore templomot, ez az egyik:

Főoltár:

Középkori freskók:

Részletek:

Freskórészlet a külső homlokzaton

Hátsó homlokzaton is freskótöredékek

A Colleoni kápolna szorosan a Santa Maria Maggiore templomhoz simul, ahol a bejárattal szemben a velencei zsoldosvezér életnagyságú aranyozott lovasszobra áll, mellette szigorú nő ül, így aztán reménytelen a fotózás...

A kedvenc angyalkám a Colleoni kápolna kerítésének részlete, párja a túloldalt

A keresztelő kápolna a templom közelében:

A tér másik oldalán áll a Dóm, a reneszánsz óta építgették, utoljára 1886-ban kapott sima, eklektikus homlokzatot, mely eléggé kirí a tér hangulatából. Miért építették, hisz tőszomszédságában már 1137 óta állt Észak-Olaszország legszebb hatalmas temploma, a Santa Maria Maggiore pompás kőerdeje.

Pihenünk a Dóm lépcsőjén

A Palazzo Nuovo épülete, ma benne 500.000 kötetes könyvtár, egy nyomornegyed helyén épült, amikor a nyomornegyedet felszámolták, egyedül a szegények kápolnáját hagyták meg.

A kápolna hozzásímul a könyvtár falához:

A Palazzo Vecchio egyike Olaszország legrégebbi városház épületeinek, hatalmas gótikus csarnok, homlokzatán az erkély fölött a velencei oroszlán, oldalán a bergamói családból származó, a XVI. század legjelentősebb költője,Torquato Tasso szobra

A tér közepén a márvány kút

A toronyóra a pontos időt mutatja ma is...

Vasárnapi kavargás az utcákon, be-bekukkantunk egy-egy üzletbe, csodáljuk, milyen sokféle, gazdagon rakott pizzát árulnak:

Rövid kószálás a zegzugos utcácskákban, aztán indulunk lefelé előttünk újabb nap látnivalói, meglepetései...

A Felső város várfala

Már az alsó város, ahol a barokk templom mellett álló harangtorony tetején a vas vitéz, szállónktól is látható. Kedvencem, reggeli sétánkon harangszava kísér Most viszont vár a vacsora.