2014. nov. 9.

Déli végektől búcsú, Temesvár

Most, hogy évek múlva újra Temesváron jártunk, ismét csak ízelítő, amit a városról megmutathatok. Temesvár többnemzetiségű város, száz éve még lakosainak 43%-a német, 40%-a magyar, 5% szerb, a többi cseh, szlovák, horvát, bolgár, cigány nemzetiségű, a nagyszámú zsidó lakosok többsége magyarnak vallotta magát. Trianonban aztán megkapták a várost a románok...Ma a város lakosságának 8-10%-a magyar. Temesvár a Bánság közigazgatási és gazdasági központja, Románia harmadik legnagyobb városa Bukarest és Kolozsvár után. 
A Gyárváros városrészben felkerestük közösen a magyar Millenniumi templomot. Ybl Miklós unokaöccse, Ybl Lajos tervei alapján épült fel, 1896-ban tették le alapkövét, 5 év alatt készült el. 
Főoltárát magyar szentjeink - István, Imre, László - szobrai díszítik, az oltárképen a Szűzanya a Kisdeddel. Fején  magyar korona, kezében országalma és jogar - koronázási jelvényeink -  Patrona Hungariaet így festette meg a művész, id. Vastagh György. Két mellékoltár képe is az ő alkotása.

Féltve őrzött régi templomi zászlókat mutatott meg a templom plébánosa

Elmondta, hogy visszaállt a kétszáz évvel ezelőtti állapot, 1700 hívő, beolvadás, 50-ből 5 tiszta magyar esküvő, a vasárnapi mise 600 fő résztvevője  közül a fiatalok, gyerekek többnyire románok, a magyarok 70%-a öreg, Temesvár lakosainak 8-10%-a magyar...
Az évente egyszer más-más városban megrendezett katalán fesztivál helyszíne az idén Temesvár volt, ebből az alkalomból a spanyol tiszteletbeli konzul és családja ajándékul a montserrati Fekete Madonna pontos mását adta a Millenniumi templomnak 
Temesvár legrégebbi köztéri szobra a Nepomuki Szent János szobor, először 1722-ben állították fel a mai Szabadság téren, aztán az idők folyamán át meg áthelyezték, nemrégiben került felújítva a Millenniumi templom előtti térre. Az úton és vízen járók védelmezője, ezért választották a  bánsági katolikusok védőszentjüknek, alkotója ismeretlen.
Megköszönve a plébános úr előadását, elhagytuk a templomot, szétszéledtünk, mindenki szabadon kószálhatott, amerre akart, hát nekiindultunk, hogy egy órácska alatt valami képet kapjunk Temesvárról, mielőtt hazaindulnánk.
Az egykori Opera tér egyik végén az Opera és a Nemzeti Színház, a hatalmas korzó ma Győzelem tere, másik végén az ortodox katedrális, a legnagyobb román ortodox templom, 1936-1946 között épült. Az 1989-es romániai forradalom helyszíne a tér. A szekuritáte elől menekülő, a templomba bebocsátást kérő fiatalemberek előtt bezárták a templom kapuját...
Emléktáblák a két fiatalnak a templom falán a bejárat két oldalán
Hunyadi várkastély, még Károly Róbert építtette, az ő uralkodása idején lett a település várossá, míg Budát meg nem szerezte, Temesvár volt a királyi székhely, még országgyűlést is tartottak Temesváron, 1397-ben.
Hunyadi János volt ekkor a főispán. A Hunyadi várkastélyban élt Hunyadi János, amikor Magyarország kormányzójává választották, családját is elhozta Kolozsvárról, itt nevelkedett fia Hunyadi Mátyás is. Az első emeleti kápolnában esküdött meg V. László, hogy megvédelmezi a Hunyadi fiúkat.  https://www.youtube.com/watch?v=rhx7sMWSf6g
A várost a török uralom alól csak harminc évvel később szabadították fel 1716-ban az osztrák csapatok, mint az ország többi részét, Savoyai Jenő vezetésével.  Az épület ma a bánsági múzeumnak ad helyet.
Temesvár volt az első európai város, ahol bevezették az utcai villanyvilágítást. Ezt a Hunyadi várkastély előtt négynyelvű kivilágított lámpa hirdeti, román, angol, német, francia nyelven, magyarul nem. Minek azt tudni, hogy a magyarok vezették be!
 A Hunyadi várkastély tatarozása még mindig nem fejeződött be, de ahogy elnézem az esőcsatorna állapotát, nem is fog...

Bólyai János emléke:

                                     Az egykori Dóm tér, ma Egyesülés tere felújítás alatt


Csak buszból láttuk :
A Bega csatornán átívelő gyönyörű szecessziós Liget-úti híd 1908-ban épült, felújítás után természetesen az "épült"- feliratot levésték, se magyar címer, se turul, helyette román sas, a trianoni átnevezésben Decebál nevet kapott, tervezője Michailich Győző és Körössy Albert.
Nem sikerült lefényképezni, a világhálón talált régi kép:
Délután 5 órakor gyülekező, indulunk hazafelé, utunk Nagyszentmiklóson át vezet.
 Idegenvezetőnktől útközben  megtudjuk, hogy ez a város nemcsak Bartók Béla szülővárosa, hanem Makai Ödön ügyvéd is itt született, aki József Attila gyámja volt, Attila nővéreit feleségül vette, Jolánt kétszer is... Makai nagy társasági életet élt, ügyvédek, bankárok, művészek közt, ám temetésén a hódmezővásárhelyi zsidó temetőben csak ketten vettek részt, özvegye József  Etelka, és volt felesége, József Jolán.
Nagyszentmiklós a szenzációs aranykincs lelőhelye is, a Kárpát-medence legnagyobb aranykincse, amelynek sajnos csak másolata van itthon, eredeti darabjai Bécsben a Kunsthistorisches Múzeumban vannak.
Hallgatjuk az érdekes előadást a kincsekről, a rajtuk található rovásírásról, a nemrégiben megtalált szarvasi tűtartó rovásírásával való megegyezésről, Emese álmáról...
Kiszombornál átlépjük a határt, itthon vagyunk. Köszönjük Szatmári Sándornak az élménygazdag kirándulást!

4 megjegyzés:

ÉvaZsuzsanna írta...

„A közvilágítás bevezetésekor Temesvár a magyar állam része volt, a polgármestert Török Jánosnak hívták,
és az elektromos közvilágítás bevezetésére vonatkozó dokumentáció magyar nyelven született” –

Hunfalvy Délibáb:* írta...

Van több probléma is. A török alatt a városban, de főként a környékén jelentős számú román telepedett meg. A románság azóta itt mindig erős tömböt alkotott. Alkalmazkodtak, megtanultak magyarul, németül, nem volt velük gond. A magyarok csak a középkorban alkottak többséget, utána már csak szórványt képeztek, még a magyar időkben is. A villany bevezetése mellett (az igyekezet induláskor korrupciós botrányba fulladt, ennek kapcsán fejek hullottak önkormányzati szinten, végül az angolokkal csináltatták meg) a lóvasutat és a villamost is az elsők között helyezték működésbe ezen a településen. A hidon tudomásom szerint nem sokat változtattak, szerencsére az urbanisztikán sem, minden úgy maradt, ahogyan a 19-20. században kiképezték, és fontos, hogy Nagyszentmiklóson született Révai Miklós is.

ÉvaZsuzsanna írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
ÉvaZsuzsanna írta...

Köszönöm Enikőnek. Sajnos Révai Miklósról nem sikerült beillesztenem az ismertetőt...